2018. október 23., kedd

Zászlófüzér újra...

Olyan régen varrtam zászlófüzért, hogy már szinte el is felejtettem mennyire jó móka! Szuperül lehet variálni a különböző anyagokat, színeket, mintákat!
Itt egy régebbi blogbejegyzés, hogy én hogyan is készítem a zászlófüzért!
Katt  > IDE < ha érdekel az elkészítési leírás!





Vászonzsák, uzsonnás szütyő, textil bármi-tartó...

Igyekszem tudatosabban figyelni arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk a saját háztartásunkban is. A hétköznapokban gyakran visszük magunkkal az egész napi elemózsiát, úgyhogy úgy gondoltam ideje varrnom egy mosható uzsonnás szütyőt, ami nem csak ételtárolásra használható. Ebből a kedves kis almás anyagból öröm volt megvarrni ezt a prototípust, de úgy gondolom készülni fog még jó pár belőle.







2018. október 22., hétfő

Cukormentes morzsasüti

Ma morzsasüti készítő hangulatban voltam, de a jól bevált receptemet módosítanom kellett egy kicsikét, mivel egy anyagcserezavar miatt oda kell figyelnem a cukor és szénhidrát-bevitelre. Szerencsére így sem kell lemondani az édes ízekről, csak jobban oda kell figyelnem az ételek elkészítésére és arra, hogy mit, mikor, milyen mértékben fogyasztok. 


Hozzávalók:
  • 200 g apró szemű zabpehely
  • 50 g tk. búzaliszt
  • 100 g kókuszzsír
  • egy nagy marék darált dió (nekem ez kb. 22 g volt ) 
  • 5 csapott teáskanál négyszeres erősségű cukorhelyettesítő 
  • csipet só
  • ízlés szerint fahéj 


Gyümölcs:
  • 6 közepes alma 
  • 2 marék fagyasztott bogyós gyümölcs 
  • ízlés szerint vaníliaaroma és rum


Egy tűzálló tálat kivajaztam, majd az almát meghámozva, kimagozva beledaraboltam és megszórtam 2 maréknyi fagyasztott bogyós-gyümölccsel. Az egészet összeforgattam egy kevéske fahéjjal és ízesítettem egy kicsike vaníliaaromával és rummal. Egy keverőtálban az apró szemű zabpelyhet, lisztet, diót, csipetnyi sót, fahéjat és  a cukorhelyettesítőt elmorzsoltam a kókuszzsírral, majd az egészet a sütőedényben lévő gyümölcsre szórtam.

Lefedve 200 fokon 30 percig sütöttem, majd az alufóliát levéve még további 10 percig sütöttem, míg szép aranybarna nem lett.


Egészségünkre!



2018. október 11., csütörtök

Szlovénia - Magozd és környékén barangolva

Szlovéniai szállásunk egy kicsinyke 15-18 házból álló, Magozd névre hallgató falucskában volt. Kobaridtól kb. 6km-re hegynek felfelé, keskeny, szerpentines utún legelők és kicsi gazdaságok mellett haladva juthattunk fel a szállásunkig. Így nap mint nap alaposan átgondoltunk merre kiránduljunk, mert a keskeny úton kanyarogva kétszer is meggondolja az ember, hogy útnak indul-e autóval. A környékünkön barangolva kattintottam néhány fotót, ebből hoztam válogatást nektek is mutatóba.
















Magozd madártávlatból, a szomszéd település Drežnica határából fotózva:


Egyik reggel pedig útban az egyik kirándulásunkra megálltunk Drežnica előtt, hogy lefotózzuk a a települést és a felé magasodó havas hegyeket és a Krn  2244 m magas csúcsát.





2018. október 10., szerda

Slap Kozjak

Kobarid Napóleon-hídjának közeléből indultunk útnak gyalog a Kozjak vízeséshez. 
Barátságos sétaútvonalon túráztunk a smaragdszínű Isonzó mellett, majd beljebb haladva az erdőbe egyre inkább szűkülő szurdokon keresztül nyomultunk beljebb a vízeséshez. Az utolsó szakaszon már a víz felett átívelő pallókon, majd a falhoz simulva, acélkötélbe kapaszkodva tárult elénk a gyönyörű 15 méter magasból alábukó vízesés. 













2018. október 6., szombat

Vršič hágó

Soča forrása utána a közelben lévő Vršič hágóhoz kapaszkodtunk fel autóval. Szlovénia legmagasabb és szerintem egyik legszebb hágója ami Trentát összeköti Kranjska Gora-val. 
Az út állítólag már az ókorban is létezett, de a mai aszfaltozott út alapjait az első világháború idején orosz hadifoglyok építették. Ez a szakasz amolyan panorámaútnak is beillik, de készüljünk fel lelkileg a több kilométeren át tartó 14%-os emelkedőre és az igen csak szerpentines útra. Nem fogjuk megbánni, mert odafentről mesés látvány tárul elénk.