Kék-fehérben

Vízkereszt után elpakoltam a karácsonyt. 

Jó kis meló volt, egy nap alatt nem is sikerült végeznem vele. Szinte az összes dekoráció visszakerült a dobozokba és be kell valljam az első dísztelen napokban furcsán üresnek éreztem a lakást. Mostanra viszont már megszoktam, hogy kicsit szellősebb lett a tér.

Január lévén feleslegesnek találom sürgetni a tavaszt. Nem is cseréltem egyből tavaszira/húsvétira a dekorációt itthon, mindennek eljön majd a maga ideje! Persze az otthonunk kedvenc bútordarabja a tálalószekrény új ruhát kapott. A bolhapiacokon összegyűjtött kincsekkel együtt kék-fehérben pompázik.  Erről hoztam ma nektek néhány képet mutatóba.

Kék madárkás tűpárna - Modest Home & Garden

Karácsonyi hangulat az otthonunkban

Advent első vasárnapján karácsonyba öltöztettem a házat. A dobozok mélyéről előkerünek a díszek a és szépen lassan minden helységet ünneplőbe öltözik. Helyükre kerülnek a girlandok, a karácsonyi fények, lámpások és a karácsonyi textilek. A kanapén kapnak helyet a saját kezűleg varrt piros kockás párnák, az asztalokra pedig felkerülnek a karácsonyi terítők. 

 A lakásban a kedvenc bútordarabunk a tálalószekrény. 

Karácsony alkalmával (is) gyakran átalakul, mert imádom rendezgetni, szépítgetni és ide-oda pakolgatni a lomizott kütyüimet. 

Már évek óta hagyomány nálunk, hogy a fenyőfát december elején díszítjük fel. Ezzel is próbáljuk elnyújtani az ünnepet. Jellemző, hogy sok piros színt használok a dekorálásnál, ennek ellenére a karácsonyi dekoráció nálunk nem lehet csak egyszínű és nem követ semmilyen divatot vagy trendet. Nálunk a karácsony sokszínű. Ahhoz pedig kifejezetten ragaszkodom, hogy a dobozok mélyéről minden dísznek elő kell kerülnie és ha nem is a karácsonyfán, de minden dísznek találunk bárhol máshol helyet. Ezzel a saját kis szabályommal a gyermekkorom karácsonyainak hangulatát próbálom mindig visszaidézni, amikor sok különböző színű és stílusú dísz került a fára, köztük voltak azok a díszek is, amiket mi készítettünk saját kezűleg. A repertoár évről évre bővül, mert nyitott vagyok az újdonságokra és gyakran én is elcsábulok. 

A karácsonyfa alá  üres dobozok kerültek, amiket Bálint precízen becsomagolt. Mivel műfenyőnk van, mindig elrejtem a talprészt, mert szerintem így sokkal jobban mutat az összkép. Idén natúr-piros csíkos és csillagos csomagolópapírra esett a választásunk.

 Az ajtók sem maradnak ilyenkor üresen. A tavaly saját kezűleg lefestett és transzferált díszek most az ablakok helyett itt kaptak helyet.

A mű bukszuskoszorú (bár óckodok a művirágoktól) de az egyik lehető legjobb beruházásomnak bizonyult. Évek óta dekorálom évszaknak megfelelően. Most a hálószoba ajtaján kapott helyet egy szarvassal a közepén. 

A nappali-étkező rész:

A nappaliban kapott helyet az alternatív karácsonyfánk is. Drága barátnőm Modeszta és barkácsoló férjének Petinek keze munkáját dícséri. Nagyon szeretjük őket is, meg a telitalálat ajándékukat is! Miután megkaptam, az első dolgom volt feldíszíteni. Korábban fagyöngyös anyagból varrtam szíveket és ezek kerültek rá  valamint mandulaszínűre festett madárkákat aggattam melléjük.

A hálószoba belső ablakpárkányára műfenyő girlandot tettem fényfüzérrel. Rá pakoltam a korábbi években varrt textilszíveket és néhány fenyőtobozt. 

Nagyon hangulatos, főleg sötétedés után! :)

Mostanában

Mostanában rengeteg elfoglaltságom van...

szerencsére! 

Bevallom gyakran úgy érzem semmire sincs elég időm. Néha csak fáradtan lesek ki a fejemből, esténként pedig szó szerint bedőlök az ágyba, pedig annyi mindent szeretnék csinálni! Kis füzetemben listába szedve  sorakoznak a tervek, teendők, amikből néha-néha sikerül kipipálni egyet-kettőt, de cserébe felkerülnek rá újabb feladatok. Aki jól ismer az most biztosan bólogat és egyet ért velem, hogy gyakran hagyja el a számat a következő mondat; "úgy szeretném végre utolérni magamat!!!" Aztán persze egy kis morgolódás után mindig rájövök, hogy ez lehetetlen és talán jól is van ez így, mert mindig van mit csinálni és sosem fog el a "mit kezdjek magammal" érzés! 

Amikor ilyen rohanósak a napok nagy a csend itt a blogon is és kicsit lelkiismeret furdalásom támad, hogy egy épkézláb posztot sem sikerül produkálnom nektek. Pedig tudom, hogy többen vártok már rá! ♥ 

Most egy jó nagy adag aprócseprő dolog gyűlt össze.. Ha megengeditek, most totál összefüggéstelenül egy jó nagy adag képes posztban rátok zúdítanám az egészet!:)

 Lássuk mi a helyzet mostanában!

Szépen lassan megszokjuk az új otthonunkat, vagy inkább megtanuljuk otthon érezni magunkat.

Apránként az ősz is beférkőzik a lakásba.

Ha már hűvösebbek a napok (jó tudom, most pont nem) akkor mindenképp sütök valami finomat.

Például ilyen rozsos-zsömit.  

A receptért katt > ide < 

Hétvégente kihasználjuk a jó időt. Legutóbb például "új helyek felfedezése" keretén belül egy kis kirándulós piacozás volt a program a barátokkal. Ragyogó napsütés, gyerkőcök, beszélgetés, séta, zsákmányszerzés... Köszönjük! :)

Volt egy olyan napom, amikor reggeltől estig csak szappant öntöttem. Mivel már nagyon régen főztem szappant és azt a maradékot is lelkesen elosztogattam vészesen kifogytak a készleteink. De olyan szinten, hogy szégyengyalázat, már tusfürdőt kellett vásárolnom. Aztán persze a szappanhoz szokott bőrömnél elindult a lavina, már kellett a testápoló is. :( Szerencsére néhány napja azonban ráakadtam 3 db szappanra, amit eldugtam végszükség esetére. Megmentette az életünket! :) Addig kitart, ameddig a mostani öntés beérik. Az az igazság, hogy a háziszappanjaim nélkül már el sem tudnám képzelni az életünket. A saját az igazi, mert jöhet akármilyen csodaszerként emlegetett kencefice, a sajátunknál semmi sem tartja jobban karban a bőrünket.

Készült kávészappan, hogy ne teljen el majd nap koffein nélkül! :)

Még augusztus végén történt, hogy meglátogattuk Bettust a Csipkerózsablog háziasszonyát. A tőle kapott kecsketejért hatalmas köszönet, mert így készülhetett sok-sok kecsketejes szappan! :) 

 Kakaóvajjal és vörösagyaggal felturbózva :)

Az elmúlt időszakban több titkos projekten is dolgozgattam. Sajnos van amit hanyagságomból fakadóan nem tudok megmutatni, mert elfelejtettem lefotózni, de van amit később megmutatok. Egyenlőre még nem szabad beszélnem róla, majd csak miután célba ért! 

Legyen elég ennyi, remélhetőleg hamarosan újra jelentkezem! :)