Kinti asztal új ruhája

Amikor ideköltöztünk volt egy régi ütött-kopott asztalka a teraszunk egyik sarkában. Valaki már nekifogott felújítani, mert a festék nagy részétől már korábban megszabadították. Pakolgattam ide-oda, asztalterítővel letakarva használatba vettem, ezen kapott helyet a kis nyári-konyhám tavaly, de csak motoszkált a fejemben egy hang, hogy kellene kezdeni ezzel az asztalkával valamit. Azért is mert eléggé ütött-kopott, meg azért is mert a nyitott, időjárástól nem túl védett teraszon csak eszi az idő. Kellett neki valami plusz védelem ezért Bálinttal összefogva új életet leheltünk bele.

Az asztal lapja menthetetlennek bizonyult, mivel eléggé rozoga volt, itt-ott már mállott és egy nagyobb darab hiányzott az egyik sarkából. A régi lapot Bálint eltávolította a lábakról és egy új fenyőlapot szerelt fel. 

Ezek után már én vettem kezelésbe az asztalt. 

Lecsiszoltam róla a maradék festéket és gondos portalanítás után egy korábban kikevert zománcfestékkel festettem le. 

Ilyen lett: 

A zöld asztal

Nemrég a nappalink egy új, színes bútordarabbal bővült, ugyanis lecseréltem az ikeás lack tipusú fekete dohányzóasztalunkat egy helyes kis fenyő asztalkára.
Az asztalt egy használt bútorkereskedésben találtam, saját kezűleg újítottam fel és festettem zöld színűre.  :)

Kék-fehérben

Vízkereszt után elpakoltam a karácsonyt. 

Jó kis meló volt, egy nap alatt nem is sikerült végeznem vele. Szinte az összes dekoráció visszakerült a dobozokba és be kell valljam az első dísztelen napokban furcsán üresnek éreztem a lakást. Mostanra viszont már megszoktam, hogy kicsit szellősebb lett a tér.

Január lévén feleslegesnek találom sürgetni a tavaszt. Nem is cseréltem egyből tavaszira/húsvétira a dekorációt itthon, mindennek eljön majd a maga ideje! Persze az otthonunk kedvenc bútordarabja a tálalószekrény új ruhát kapott. A bolhapiacokon összegyűjtött kincsekkel együtt kék-fehérben pompázik.  Erről hoztam ma nektek néhány képet mutatóba.

Kék madárkás tűpárna - Modest Home & Garden

Hobbiszoba mustra

A csodafalvi hobbiszobámat nem volt alkalmam megmutatni nektek. Leginkább azért nem, mert mire sikerült kedvemre belakni, addigra sajnos már költöznünk is kellett. Ó pedig mennyire szerettem! Viszont biztos vagyok benne, hogy a mostanit is imádni fogom és remélem sok-sok szépség születik majd itt a kezeim között!

Be kell valljam, hogy kreatív ügyködéseim közepette vállalhatatlanul rendetlen tudok lenni.  Drága jó uram szokta mondani amikor varrok, hogy "hatalmas rumlit tudsz produkálni." 

Naná!!! 

Olyankor mindent beterítenek a különböző textilekk, tömőanyagok, plusz még a vasalódeszka is elfoglalja a maradék helyet. Ez az örömmunka nálam tényleg kisebb káosszal jár, főleg ha egy-egy "projekt" több napig tart.

A hobbi-szoba viszont az a helység, ahova nyugodtan elvonulhatok és ahol bátran kedvemre szétrámolhatok. Este nem kell összepakolni, hogy fogadóképes legyen a terep, hanem nyugodt szívvel rázárhatom az ajtót.

A jelenlegi állapot vendégek fogadására kitűnően alkalmas, ezért
 bújj beljebb  drága olvasó, nézz körül! :)

Ebben a helységben szükségem volt olyan bútorokra amik tárolásra alkalmasak. Így ide bekerültek azok a bútorok amik egyébként a lakás többi részében már nem találták meg a helyüket, vagy csak lecseréltük őket, de nem volt szívünk megválni tőlük. Ide került hát a régi fenyő ruhásszekrényünk, ami tökéletesen elnyeli a textileket, tömőanyagokat, közbéléseket, hímzéshez szükséges kongrékat, cérnákat és a félkész textilféleségeket. A szekrény tetején lévő dobozokban a saját kezűleg készített szappanjaim száradnak.

Balra a fekete fiókos komódom rengeteg apróságnak ad helyet. Itt tárolom a dekorpapírokat, lyukasztókat, szalagokat, kötözőzsinegeket, az apróbb tégelyes hobbifestékeket, ragasztókat, képkereteket, süthető gyurmákat és a kreatív könyveket, sablonokat. A komód tetején pedig helyet kaptak a be nem fejezett apróbb méretű tárgyak, amik arra emlékeztetnek, hogy ideje lenne végezni velük! :)

Komódtól balra az asztalom :)

Ide került fel a lomizott, majd saját kezűleg lefestett fehér polc is, ami régebben a csodafalvi kiskonyhában lógott.

Csupa-csupa apróság ♥

Szívemnek kedves tárgyak ♥

Nem tudom mondhatom-e azt, hogy a végeredmény letisztult? Végül is nem vagyok lakberendező guru, de nekem most még olyan letisztult az egész. Magamat ismerve biztos jobban belakom majd. :) Persze a rend sem tart már sokáig, mert hamarosan nekilátok árnyékolót varrni.

Nagyon köszönöm, hogy velem tartottál! ♥

Tálalószekrény

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy melyik a kedvenc bútordarabom, akkor a válaszom biztosan az lenne, hogy a tálalószekrényünk! 

Ez a bútordarab a legkedvesebb számomra. 

Használtan vásároltuk Egerben a "Maminál". Egymás között így emlegetjük a használt-kereskedés tulaját, mert olyan nagymamis. Emlékszem, hogy aznap amikor megláttuk a tálalószekrényt vacilláltunk, nem tudtuk jó lesz-e a mérete, el fog-e férni, így nem vettük meg rögtön. (Cserébe két éjjeli szekrénnyel és két székkel felpakolva értünk haza) Két napra rá munkából hazafelé jövet Bálint megjelent a tálalóval. Jót kacagtam amikor hazaérkezett vele, mert a kicsike autónkba alig tudta bepréselni a két részre szedett szekrényt. Kész csoda, hogy ő befért valahogy! Úgy vezetett haza, hogy szinte hasalt a kormányon, mert csontig előre kellett húznia a vezetőoldali ülést, az orra pedig a szélvédőt súrolta. Azóta is vígan emlegetjük, hogy a kicsi kocsiba minden befér, ha ügyesen pakolunk! :)

A tálalószekrényt még aznap megszabadítottam a portól és mocsoktól. Terveim között szerepelt egy festés is, de ideiglenesen mégis beállítottuk a nappaliba, hogy a sok kis mütyüröm ne dobozokban kallódjon. A festés gondolata pedig egyre inkább tovaszállt, mert beleszerettem így natúr állapotban. Szóval úgy maradt, ahogy volt! Viszont a "kiállítás" mindig más rajta, sosem volt még ugyanolyan. Imádom telepakolni a kis vackaimmal. Tudom, hogy másoknak ez a sok cucc felesleges kacat, porfogó, de én imádom kedvemre rendezgetni, pakolgatni őket. Minden apróságra emlékszem, hogy hol bogarásztam, honnan vásároztam vagy bolháztam össze, kitől kaptam. Ezektől az apró kincsektől érzem igazán otthonosnak az otthont! ♥

Már az új helyén:

Apró részletek:

♥♥♥

Egy fűszertartó polc új ruhája

Hónapokkal ezelőtt egy lomizás alkalmával leltem rá erre a pirinyó fűszertartó polcra. Igaz volt egy kis szépséghibája, mert az éleknél a lakkozás felhólyagosodott, de gondoltam egy kis törődés után nagyon jól fog mutatni a hobbiasztalom feletti falon. Elterveztem, hogy majd telepakolom a cérnáimmal, varráshoz használt kellékeimmel. Megvásároltam, hazahoztam és félretettem, hogy amikor időm lesz rá gatyába rázom. Beköszöntött a tél és bevallom már nem volt kedvem kint a garázsban kapargatni, csiszolgatni  a festéket. Teltek múltak a hetek és a sok elfoglaltságom mellett valahogy háttérbe szorult a polcocska csinosítása.

 Múlthéten azonban szöget ütött a fejembe, hogy ideje lenne rendbe hozni a polcot, ugyanis a KIK-ben apró méretű csatos üvegekbe botlottam. Pirinyó kis cukorfalatok 180 Ft/db áron, méretben pedig pont a fűszertartó polcocskára illenek. Nem volt más hátra, nekifogtam rendbe szedni a polcot.

Hőlégfúvóval és spaklival eltávolítottam a lakkréteg nagyobb részét. Ahol már eleve felhólyagosodott, ott könnyű dolgom volt de akadtak nagyon makacs részek azért Bálint még csiszolóval is alaposan átfutott rajta. Zománcfestékből kikevertem egy világosszürke színt, amivel összesen 3 rétegben festettem le. 

Pici csiszolás és már mentek is rá a mindenféle aprósággal megtöltött csatos üvegecskék, cérnák, csipkeszalagok.

(A csupa-fehér hálóban fotóztam, így a képek visszaadják az eredeti színt)

Még gondolkodom valami mintán vagy esetleg feliraton, amivel jobban fel lehetne dobni...

de azt hiszem erre aludnom kell még párat :)