2017. január 30., hétfő

Tönkölykifli

Úgy tűnik a kenyérsütési kedv nálam elég hullámzó, mert hetekig-hónapokig csak itthon készült kenyérfélét fogyasztunk, máskor pedig kényelmi szempontok miatt a pékségben vásárolok. Az utóbbi időben megint rákaptam a házilag készített pékárúra és az egészségünk érdekében (is) a teljes kiőrlésű lisztek felé kezdtem kacsintgatni. Többfajta tk. lisztet kipróbáltam már, de azt tapasztaltam, hogy ezekből a lisztekből elég nehéz könnyed, puha tésztájú kenyérfélét készíteni.  

Az interneten fellelhető sokszínű információknak köszönhetően kicsit utánajártam, hogy mi lehet az oka annak, hogy a tk. lisztel készült pékáruk tömörebbek, nehezebbek mint bolti társaik. Szerencsére elég gyorsan megleltem a választ és mára már sikerült orvosolni a problémát, így a teljes kiőrlésű lisztből készült tésztáim levegősebbek, könnyedebbek mint korábban. 

A plusz adalékanyag amit minden teljes kiőrlésű lisztelt készült (kelt)tésztámhoz teszek pedig nem más mint a búzasikér, azaz glutén. Nem kell megijednünk a használatától, ha nincs egyéni érzékenységünk, akkor bizony a sikér nem ördögtől való. Sőt! A glutén kétféle növényi fehérje (gliadin és glutenin) keveréke, ami víz és dagasztás hatására ellenállóbbá és rugalmasabbá teszi a tésztánkat.

" Ez a rugalmas, nyújtható anyag képes „csapdába ejteni” a kelesztés során keletkező gázbuborékokat, így teszi lehetővé a tészta laza, lyukacsos szerkezetének kialakulását. Minél nagyobb a liszt sikértartalma, és minél jobb minőségű a benne található sikér, annál több gázt képes magában tartani a tészta. "  
(forrás: Első Pesti Malom)

Az instagram oldalamon sokak által kedvelt kiflim is búzasikér hozzáadásával készült, ezért most veletek is megosztom a jól bevált tönkölykifli receptemet.


Hozzávalók

Esti kovász:
  • 150 g tk. tönköly liszt
  • 25 g élesztő (vagy ennek megfelelő szárított élesztő) 
  • kb. 1-1,5 dl langyos víz 
Másnap reggeli hozzávalók:

  • 500g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
  • 1 púpos evőkanál búzasikér
  • 2 csapott teáskanál só
  • 2 evőkanál olaj
  • 2 evőkanál görög joghurt
  • 1 csapott teáskanál őrölt köménymag
  • csipet cukor 
  • kb. 2-2,5 dl langyos víz

    + az előz esti kovász
Elkészítés

Este összeállítom a kovászt. A lisztből, élesztőből és a vízből sűrű, nokedli állagú tésztát keverek, majd folpackkal letakarom és éjszakára szobahőmérsékleten magára hagyom. A tészta az éjszaka folyamán hol megnő, hol összeesik, de reggelre szép hólyagos, bugyborékoló.

Másnap reggel a dagasztógép üstjébe mérem az 500 g lisztet és egy púpos evőkanálnyi sikérrel elkeverem. Az edény szélére 2 teáskanálnyi sót szórok ezután a liszt közepébe mélyedést készítek. A mélyedésbe kerül az előző este elkészített kovász, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanálnyi sűrű görög joghurt és a plusz íz kedvéért 1 csapott teáskanálnyi őrölt kömény, majd az egészet kb. 2-2,5 dl langyos vízzel összedagasztom. (Tapasztalataim szerint a lisztek minősége miatt eltérő lehet a folyadékfelvétel)

A dagasztógép segítségével puha, ruganyos tésztát kapok, amit olajjal vékonyan kikent tálba teszek és folpackkal letakarva duplájára kelesztek. 


Kelesztés után az egészet 10-12 egyenlő részre osztom és egyenként gömbölyítem őket. Letakarva pihentettem még 10 percig, hogy a sikérszálak újra magukhoz térjenek, majd megformázom a kifliket. A kis gombolyagokat egyenként oválisra nyújtom, majd a feltekerem és sütőpapíros tepsire fektettem. 


Letakarva még kb. 60 percig kelesztem. Ezalatt előmelegítem a sütőt 200 fokra, az aljába pedig egy sütőedénybe hideg vizet teszek. A megkelt kifliket alaposan lespriccelem vízzel és a gőzös sütőben 15-20 perc alatt ropogósra sütöm. 

Egészségünkre!



2017. január 26., csütörtök

Pinokkió újra

Az első Pinokkió baba okozta sikerélmény után nemrégiben egy újabb baba készült a kezeim között.
Nagyon szeretem ezt a Tilda-féle babát, mert igazán el lett találva ez a kedves kis figura. 

Kicsit figyelmetlen voltam ugyan, a gyakorlott szemnek biztos fel is tűnik, hogy a babának nincsen térde. Azt hittem megy ez már nekem fejből is, ezért a készítés során nem pillantottam bele a könyvbe. ( Tone Finnanger - Tilda Meseországban) Sajnos csak azután szembesültem a problémával miután már felöltögettem a kitömött végtagokat a baba törzsére. Túl sok munka volt már benne ahhoz, hogy visszabontsam, ezért így hagytam. Sebaj, a többi apró részlet mindenért kárpótol, legközelebb pedig jobban figyelek. :) 









2017. január 15., vasárnap

Téli dekoráció

Vízkereszt után lebontottam a karácsonyfát és nekifogtam összecsomagolni a karácsonyi dekorációt. Valahol jól is esett, hogy nagyobb hely szabadult fel itthon és kicsit szellősebb lett a lakás, másrészről viszont elfogott egy furcsa, megmagyarázhatatlan hiányérzet is, amit az elmúlt karácsony hagyott itt nekem és napokig nem hagyott nyugton. Pakolásztam egy kicsikét a tálalószekrényeken és mivel a tavaszi, húsvéti holmikat még korainak találtam előszedni egy átmeneti, köztes állapotra próbáltam törekedni, mert bizony az ünnepek már elteltek, de a télnek még koránt sincs vége és erre bizony az elmúlt napok időjárása is emlékeztetett. Néhány kedves apróságot azért még elől hagytam, mert volt egy-két karácsonyi holmi amit nem tudtam még elengedni, de azt hiszem ez bőven belefér.


A fenyőfás, hópihés sütis dobozok még elől maradtak...


... ahogy a karácsonyi  angyalunk is.
Szerintem tavasszal kap majd egy szépséges, évszakhoz illő új ruhát.



Természetesen maradt még néhány téli apróság, mint a kedves kis téli házikóim, csillagok és néhány mécses, lámpás és a fényfüzérek egy része, hogy meleg hangulattal töltsék be a teret.




A karácsonyfára készített textil szívek egy része girland formájában átkerült a falitékára, mert bizony szeretem a pirosat karácsony után is.


Annyira szerettük az adventi díszünket, hogy egy kicsit újragondoltam a megjelenését. Az ünnepek elmúltával kivettem belőle azt, ami a 4 db piros gyertyából megmaradt és néhány piros gombát tűztem a helyükre. Így egy kicsikét még az otthonunk dísze tud maradni. Tavasszal elcsomagolom, ősszel pedig újra előtérbe kerülhet.



2017. január 7., szombat

Horgolni tanulok

Három éve érlelődik bennem a gondolat, hogy milyen jó is lenne ha tudnék horgolni. 
De nem tudok! 
Eddig nem sikerült nekikezdenem a tanulásnak, de érzem, hogy 2017 az én évem lesz!  :)


A lelkesedésem így 5 nap próbálkozás után töretlen, igaz egyelőre az alapfogások és a különböző pálcák elsajátítását gyakorlom. Sokszor lapozom még vissza a könyvben és néha fogalmam sincs, hogy mit csinálok, vagy egyáltalán jó-e az amit csinálok? Fő a magabiztosság! :)  Viszont nagyon tudok örülni, ha végre rájövök valamire és sikerül az ami tegnap még nem ment. Persze van, hogy néha túl szorosak vagy éppen túl lazára sikerülnek a szemek, sőt az is gyakran előfordul, hogy rossz helyre szúrok a horgolótűvel és lehet visszabontani az egészet "művet".

De a lényeg, hogy végre nekifogtam az új kézműves célkitűzésem elsajátításához! 
Próbálkozom rendületlenül és időnként majd beszámolok arról is, hogy haladok. :)



2017. január 5., csütörtök

Az új év margójára

Kicsit lustán és döcögősen indult el ez az év. Az eseménydús ünnepek után mostanra sikerült egy kicsit elcsendesedni, végiggondolni az elmúlt év történéseit, összeszedni a gondolatokat és terveket szövögetni 2017-re. 

Mindenkinek aki erre jár szeretnék egészségben, szeretetben, örömökben és kreatív tevékenységeben gazdag boldog új esztendőt kívánni! 


Hálás vagyok, hogy itt vagytok velem. Köszönöm, hogy olvastok vagy éppen zugolvastok, hozzászóltok, kérdeztek, levelet írtok, ha facebookon követtek, lájkoltok, megosztotok.  Szóval száz szónak is egy a vége, köszönöm, hogy valamilyen módon megtiszteltek a figyelmetekkel! Ha szeretnétek tartsatok idén is velem! :)


Szeretettel:
Zita Dóra (Zóra)