2014. február 11., kedd

Így költöztünk mi...

Ez a bejegyzésem inkább beszámoló jellegű, mint ötletadó, de talán van akinek így is hasznos információkkal szolgálhatok. 
Lássuk, hogyan költöztünk!

Tervezős, szervezős típus vagyok, listaíró hajlammal megspékelve. Szeretek mindent megtervezni. Nem volt ez másképpen a költözéssel sem. Egy komplett, több oldalas költözési menetrendet készítettem. Cirka 1,5 hét állt a rendelkezésemre a bepakoláshoz, így minden napot megterveztem, és beosztottam, hogy éppen mit is kell elcsomagolnom, bedobozolnom. Nekem erre azért volt szükségem, hogy egyszerre ne legyen sok a meló és sokat segített abban is, hogy ne ragadjon el a káosz és ne kapjak idegbajt menet közben. 

Az első és legfontosabb lépés az volt, hogy külön pakoltam mindkettőnknek 1,5-2 hétre elegendő ruhát, pipere cuccot, és minden mást amire tudtam, hogy szükségünk lesz. Ide pakoltam el a szükséges gyógyszereket, vitaminokat, iratokat, pénzt és telefontöltőket is. Tulajdonképpen úgy készítettem el a csomagot, mintha 2 hétre elutaznánk.

Később összeállítottam egy takarítós kosarat is, amit egyszerűen meg tudtunk fogni és hozni-vinni az új hely és a régi között. Minimálisan használok bolti vegyszereket, de most kivételesen ezekből jól bevásároltam, mert nem tudhattam előre mi fog várni az új helyen. Ha szükség van erősebb vegyszerekre, akkor nem kell menet közben szaladgálni a boltba, hiszen minden kéznél van. A tisztítószeres kosárba került még a vegyszereken kívül eldobható nedves takarító kendő, felmosóruhák, porrongyok, seprű, lapát.

Jó szolgálatot tesz ilyenkor több strapabíró nagyméretű kukás zsák. Nem feltétlenül a legdrágább a legjobb. Nekem az alufixes (ami nem a legolcsóbb) totál felmondta a szolgálatot, mert az első zsákozás után ahogy csomót kötöttem a zsák végére és megemeltem azt a súly szinte széthúzta, szétszaggatta az egészet. Emlékeim szerint a második adag zsákot már a tescoban szereztem be. Semmi extra, tesco gazdaságos talán, a legnagyobb fekete zsák. Bírta a strapát. Szükség volt még kisebb szatyrokra, kosarakra, néhány almás ládát is sikerült beszerezni, valamint strapabíró nagyméretű műanyag  és papírdobozok tettek jó szolgálatot. A csomagoláshoz kellett még több gurigányi széles ragasztószalag, reklámújságok és buborékos fólia.

Az egész kezdődött a ruhák elcsomagolásával. Zsákos holmik esetében jó, ha minden zsáknak megvan a maga szerepe. Nálam volt pulóveres, nadrágos, inges, kendős-sálas-sapkás, nyári ruhás, és még sorolhatnám, de biztosan el tudjátok képzelni. Lényeg az, hogy ne ömlesszünk semmit, ne keverjük a holmikat mert ne adj Isten, de úgy jártok mint én, hogy egyenlőre nincs elegendő ruhás szekrényünk, így vannak holmik amik még zsákban pihennek. Ebben az esetben ha mégis szükség van valamire, akkor csak az adott zsákot kell áttúrni, nem pedig az összeset.

Szóval először a ruhákkal, cipőkkel kezdtem, majd bezsákoztam a törölközőket, terítőket, ágyneműket utána pedig eldobozoltam az összes kreatív cuccomat, kellékemet. Ezek után a könyvek voltak soron. A dobozokba fele-fele arányba került könyv és nem törékeny lakásdekorációs holmi, vagy éppen egy-egy társasjáték. Mindezt azért, hogy aki cipeli majd ne szakadjon meg a könyvek súlyától. A törékeny apróságokat újságpapírba és buborékos fóliába csomagoltam, az extrán törékenyeket pedig törölközővel kibélelt dobozokba tettem és ragaszkodtam ahhoz, hogy majd mi szállítsuk. Az elektronikai holmikat Bálint csomagolta el. Szerencsére a nagyobb daraboknak megtartottuk a saját dobozát, így ezekkel is könnyű dolgunk volt.

A konyhát hagytam legutoljára, de pl. a nem szükséges kis konyhai berendezéseket már  korábban bedobozoltam és elcsomagoltam. A tartós élelmiszer két nagy almás ládába került és legvégül minden törékeny holmit elcsomagoltam és bedobozoltam a költöztető autó érkezését megelőző este. A nagyobb fazekakat is megtöltöttük, hogy ne üresen kerüljenek el. Minden helyet kihasználtunk, amit csak lehetett.

A mosógépet már két nappal korábban kihúztuk a helyéről, és a bejárati ajtó közelébe tologattuk el, hogy csak meg kelljen emelni és kivinni a lakásból, mert több mint 70 kg a drága, fogás rajta meg nem sok.

A költöztető autó érkezése előtt 3 nappal megkaptuk a házkulcsokat és úgy döntöttük, hogy amit lehet már kiviszünk a kocsival, mert a lakásban egyre több helyet foglaltak el a dobozok és a zsákok. Már kezdett nyomasztó lenni a felfordulás, pedig tudtam, hogy ez ezzel fog járni. Zavart, hogy ösvényeken jutunk el a nappaliból a fürdőbe, és már nem volt helyem hova pakolni az újabb teli dobozokat, zsákokat. Bálint kiszedte a kocsiból a hátsóüléseket és teletömtük az autót amivel csak tudtuk. Egyik nap volt, hogy 3 alkalommal is fordultunk, elhoztuk a törékeny és féltett holmikat, az elektronikai cuccokat, kisebb gépeket és ami könnyedén mozdítható volt.

A költöztető autónak meghagytuk a nagyobb darabokat. Polcokat, szekrényeket. Amit tudtunk elmozdítottuk a helyéről és az ajtó közelébe raktuk. A fiókos szekrények lapra szereltek, de csak a fiókokat szedtük ki belőlük, mert macerásnak találtam rögzíteni, de azt sem szerettem volna, hogy külön életet éljenek majd szállítás közben. Amelyik fiók bírta, azt megpakoltuk holmikkal így tényleg minden helyet kihasználtunk. A költöztető autónak nem kellett kétszer fordulni, egy körrel minden befért, köszönhetően, hogy a fiúk nagyon ügyesen pakoltak.

Minden épségben megérkezett, nem tört össze semmi, nem karcolódott meg egy bútordarab sem és szerencsére senki sem sérült le cipekedés közben. A kipakolás nem megy olyan gyorsan mint a be, de semmi vész, itt már nem kell sietni. A konyhát és a kamrát már első nap belaktuk, mert enni kell, a többi meg jött/jön szépen lassan. Egyszer végre minden kikerül a dobozokból és a zsákokból ha lesz már hova tenni őket. Addig is van egy rumliszobánk, de ha nagyon zavar a látvány egyszerűen bezárom az ajtót :D

Azért be kell, hogy valljam bármennyire is próbáltam felkészülni a költözésre, elég sok feszkóval jár, de szerencsésnek mondhatom magam, mert rajtam ez utólag jött ki a nagy hűtőtraumának köszönhetően. (erről bővebben majd később)

Remélem valakinek tényleg hasznos volt a bejegyzés,
igazán nagy köszönet, hogy végigolvastátok! :)


2 megjegyzés: