Kinti asztal új ruhája

Amikor ideköltöztünk volt egy régi ütött-kopott asztalka a teraszunk egyik sarkában. Valaki már nekifogott felújítani, mert a festék nagy részétől már korábban megszabadították. Pakolgattam ide-oda, asztalterítővel letakarva használatba vettem, ezen kapott helyet a kis nyári-konyhám tavaly, de csak motoszkált a fejemben egy hang, hogy kellene kezdeni ezzel az asztalkával valamit. Azért is mert eléggé ütött-kopott, meg azért is mert a nyitott, időjárástól nem túl védett teraszon csak eszi az idő. Kellett neki valami plusz védelem ezért Bálinttal összefogva új életet leheltünk bele.

Az asztal lapja menthetetlennek bizonyult, mivel eléggé rozoga volt, itt-ott már mállott és egy nagyobb darab hiányzott az egyik sarkából. A régi lapot Bálint eltávolította a lábakról és egy új fenyőlapot szerelt fel. 

Ezek után már én vettem kezelésbe az asztalt. 

Lecsiszoltam róla a maradék festéket és gondos portalanítás után egy korábban kikevert zománcfestékkel festettem le. 

Ilyen lett: 

A zöld asztal

Nemrég a nappalink egy új, színes bútordarabbal bővült, ugyanis lecseréltem az ikeás lack tipusú fekete dohányzóasztalunkat egy helyes kis fenyő asztalkára.
Az asztalt egy használt bútorkereskedésben találtam, saját kezűleg újítottam fel és festettem zöld színűre.  :)

Egy képkeret új ruhája

Sajnos idén még nem volt alkalmam egy olyan igazán jót piacozni.

Januárban persze kimentünk a bakancsosra, de röpködtek a mínuszok. Néhány árus tartotta csak a frontot, többen már nagyon korán feladták, és pakolásztak összefele. Nekem persze kellett valami, üres kézzel nem mehettünk haza, így jött velünk ez a hatalmas képkeret.

Azóta persze a képkeret átalakult, átfestettem mert az arany valahogy nem az én színem. 

A pentart mandula színű lágy dekor festékét használtam három rétegben. Icipici csiszolás után pedig waxoltam.

Tényleg jó méretes darab, de még egyenlőre üresen áll. Bár az igazat megvallva szeretem az üres kereteket, mert szerintem önmagában is jól mutat a falon. Azonban ha sikerül a közeljövőben üveget vágatnom hozzá, akkor a féltve őrzött bolházott kottáimat tenném bele. 

Később meglátjuk mi sül ki belőle! :)