Múltidéző habcsók

Nem terveztem nagy konyhai hadműveletet mára, de ahogy a férjem mondaná; "nem tudsz itthon elülni a fenekeden nyugton!" Milyen igaza van! Valamit tényleg mindig ügyködnöm kell!  No és ha már volt egy kicsike szabadidőm meg a korábbi sütögetésből megmaradt tojásfehérjém, gondoltam gabalyítok egy kis habcsókot. Először cukorszirupot főztem, aztán a robotgép is legalább 40-50 percig dolgozott, majd következett a kedvenc részem... játék a nyomózsákkal! Közben persze karácsonyi dalokat hallgattam és eszembe jutott gyerekkorom egyik régi karácsonya, amikor utoljára habcsókot ettem. Nagyapa nővéréhez és a húgához mindig karácsony másodnapján mentünk látogatóban, no meg azért is, hogy megnézzük az ő fenyőfájukat. Persze ebéddel vártak és arra is jól emlékszem, hogy szinte mindig töltött csirke és diótorta volt a menü. A kis dohányzóasztalon pedig ott állt a feldíszített karácsonyfa, amin én életemben először láttam színes habkarikákat. Teljesen elvarázsoltak! Emlékszem, hogy betegre faltam magam belőle és olyan szinten elcsaptam a gyomrom, hogy legalább 25 évig rá sem bírtam nézni a habkarikára. Aztán 2 évvel ezelőtt amikor szembejött velem egy recept, elöntött a nosztalgia és azóta karácsony környékén nyughatatlan vágyat érzek arra, hogy habcsókot készítsek.