2014. június 20., péntek

Levendula ünnep - Élménybeszámoló

Sosem gondoltam volna, amikor blogírásba fogtam, hogy az egyszerű közléskényszeremen kívül mennyi pozitív élményt szerezhetek, hogy fantasztikus embereket ismerhetek majd meg.

A hétvégén az egyik szívemnek igen kedves bloggerinánál, Modesztánál jártam. 

Olyan furcsa, mert fogalmam sincs pontosan mióta ismerem, olvasom a bejegyzéseit. Azt tudom, hogy Bardócz Évitől jutottam el Modesztához, akit sokáig csak zugolvastam. Aztán az év elején néhány kedves komment érkezett tőle az én blogomba, majd egyik pillanatról a másikra szinte ismeretlenül meginvitált magukhoz levendula piknikre. Nem tudom leírni az érzést, hogy milyen volt, amikor megkaptam tőle a levelet... Emlékszem, hogy reggel, az ágyban ücsörögtem amikor váltottunk pár levelet. Egyből elmeséltem Bálintnak mi történt, ő pedig csak annyit kérdezett "ha ráérünk szeretnél elmenni?"
Egész nap az a furcsa vigyor volt az arcomon, az a megmagyarázhatatlan... és nem tudtam hova tenni magamban ezt az egészet. Hát mégis ki vagyok én? Jelentéktelen porszeme a kreatív blogvilágnak, és hogy valakinek ilyen formán eszébe jutottam, igazán megdobogtatta a szívemet!




Az első pillanatól fogva el akartam menni, ha már ilyen kedvesen invitáltak! Már csak azért drukkoltam, hogy Bálint itthon legyen azon a hétvégén és nehogy nekem pont akkor küldjék ki munka miatt külföldre. Szerencsére minden a tervek szerint alakult és néhány héttel később el is érkezett a várva várt nap.

Vasárnap izgatottan ébredtem hajnali 4 után. A totál kómás emberemet piszkálgatva érdeklődtem, hogy mennyi az idő, és hogy biztos állított-e ébresztőt, nehogy nekem elaludjunk! Drága emberem mormogott kettőt az orra alatt, hogy túl korán van még, így végül is valahogy csak sikerült visszaaludnom még egy félórácskára.Reggel még gyorsan, frissen megsütöttem a pogácsát (amit előző este begyúrtam) és kosárba pakoltam egytől-egyig majd izgatottan útra keltünk. Kicsit több mint 2 óra autózás után meg is érkeztünk vendéglátóinkhoz. Az izgulás pedig egyik pillanatról a másikra elszállt... mintha régi ismerősökhöz érkeztünk volna! :) 

A vendéglátóink  hihetetlenül vendégszeretőek, kedvesek, barátságosak, és apró részletekben gazdag környezetben, gyönyörűen terített asztallal vártak bennünket. Be kell, hogy valljam, nem fotóztam túl sokat, pedig ez nálam meglepő. Modeszta saját blogjában gondosan gyűjtögeti és osztja meg az olvasókkal az otthonukról, gondos kis részletekről, hangulatokról árulkodó fotóit. Valahogy ezért is bennem volt, hogy most nem kell a fényképkészítésre koncentrálnom, mert nála bármikor visszanézhetem és egyszerűen csak örültem, hogy ott lehetek és részese lehetek ennek az egésznek.




Korábban már viccelődtem azzal, hogy valahányszor Modeszta blogjára tévedek, mindig elámulok és csak tátogok mint egy hal, mert komolyan tátva marad az ember szája annyi csoda van ott!! Éééééés képzeljétek, ez a valóságban is így van! Csupa-csupa ámulatos, kedves, zegzugos kuckó, gondosan ápolt kert és szeretettel megtöltött tárgyak mindenhol.


Az egyik kedvencem ♥

Nagyon örülök, hogy megismerhettem Modeszta családját, az általa sokszor emlegetett Hölgyeket, az ő kis kézimunka klubjukat és találkozhattam olyan ismerős arcokkal akiket az online éteren keresztül már ismertem egy kicsit.

Ott volt Enikő a Kreatív kert- Kreatív otthon bloggerinája,

Redcountry háza tája háziasszonya Kinga és újra találkoztam Bluer Design Biával akivel már korábban volt szerencsém megismerkedni még társszerző korunkban. :)

Biával
Az egész nap nagyon jó hangulatban telt, mindenki kedves, barátságos volt... még a pasasok is feltalálták magukat és csak azt sajnálom, hogy nem tudtam mindenkivel eleget beszélgetni, vagy legalább egy kicsivel többet.


Számomra a vasárnap igazi élmény volt, felüdülés a szívemnek, lelkemnek!
Nagyon köszönöm, hogy a részese lehettem! ♥ :)



6 megjegyzés:

  1. Biztosan nagyon jó lehetett! Olyan aranyos vagy, jó látni ki is írja a blogot!
    M.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg nagyon jó kis összejövetel volt! Köszönöm a bókot, tudom nem sűrűn mutogatom magam, de kell ez néha, hogy lássátok ki van a sorok/fotók mögött :)

      Törlés
  2. Gátlástalanul örülünk az ilyen kis apróságoknak! És ez nagyon jó!
    Ez az egész blogolósdi egy relatíve új dolog a világban, és nagyon jó érzés, hogy ennyi örömet okozunk és kapunk is vele! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljes mértékben igazad van! Ezek az összejövetelek pedig azért is jók, mert nem úgy nézünk egymásra mint valami csodabogárra, hogy "jééé...blogot ír, komolyan?". Nem úgy nézünk a másikra mint egy ufóra :D

      Törlés
    2. Még mindig úgy örülök, hogy eljöttetek! És senki nem volt ufo, senki nem volt banya, mindenkinek normális volt az ura, senki nem beszélt túl sokat, senki nem evett túl keveset és senki nem ejtett szót a füvünkről! :))))) Mennyi mázli egyszerre! :)))))
      Zitám, azért ezt elolvastam vagy háromszor, amiket itt fent írtál, annyira jólesett.
      Én úgy gondolom, nem véletlenül hívtam meg magunkhoz azokat, akiket! :))
      Kicsit sajnálom, hogy nem tudott mindenki eljönni, azt hiszem, a megérzéseim velük kapcsolatban sem hagytak volna cserben. De annak, hogy ti jól éreztétek magatokat, szívből örülök!! Bálintod egy drága jó ember, nagyon összeilletek!! :))

      Törlés
    3. ♥ jajj zavarba hozol... akkor most gyorsan abba is hagyom az uram űzését és hálálkodok neki is ;) Tényleg minden szuper volt, Ti is, a vendégek, a hangulat... az élmény! Emlegetni fogjuk még sokáig! :)))))

      Törlés