Egy képkeret új ruhája

Sajnos idén még nem volt alkalmam egy olyan igazán jót piacozni.

Januárban persze kimentünk a bakancsosra, de röpködtek a mínuszok. Néhány árus tartotta csak a frontot, többen már nagyon korán feladták, és pakolásztak összefele. Nekem persze kellett valami, üres kézzel nem mehettünk haza, így jött velünk ez a hatalmas képkeret.

Azóta persze a képkeret átalakult, átfestettem mert az arany valahogy nem az én színem. 

A pentart mandula színű lágy dekor festékét használtam három rétegben. Icipici csiszolás után pedig waxoltam.

Tényleg jó méretes darab, de még egyenlőre üresen áll. Bár az igazat megvallva szeretem az üres kereteket, mert szerintem önmagában is jól mutat a falon. Azonban ha sikerül a közeljövőben üveget vágatnom hozzá, akkor a féltve őrzött bolházott kottáimat tenném bele. 

Később meglátjuk mi sül ki belőle! :)

Szenvedélyek találkozása a reggeli órákban

Kávé és porcelán. 

Tálalószekrény

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy melyik a kedvenc bútordarabom, akkor a válaszom biztosan az lenne, hogy a tálalószekrényünk! 

Ez a bútordarab a legkedvesebb számomra. 

Használtan vásároltuk Egerben a "Maminál". Egymás között így emlegetjük a használt-kereskedés tulaját, mert olyan nagymamis. Emlékszem, hogy aznap amikor megláttuk a tálalószekrényt vacilláltunk, nem tudtuk jó lesz-e a mérete, el fog-e férni, így nem vettük meg rögtön. (Cserébe két éjjeli szekrénnyel és két székkel felpakolva értünk haza) Két napra rá munkából hazafelé jövet Bálint megjelent a tálalóval. Jót kacagtam amikor hazaérkezett vele, mert a kicsike autónkba alig tudta bepréselni a két részre szedett szekrényt. Kész csoda, hogy ő befért valahogy! Úgy vezetett haza, hogy szinte hasalt a kormányon, mert csontig előre kellett húznia a vezetőoldali ülést, az orra pedig a szélvédőt súrolta. Azóta is vígan emlegetjük, hogy a kicsi kocsiba minden befér, ha ügyesen pakolunk! :)

A tálalószekrényt még aznap megszabadítottam a portól és mocsoktól. Terveim között szerepelt egy festés is, de ideiglenesen mégis beállítottuk a nappaliba, hogy a sok kis mütyüröm ne dobozokban kallódjon. A festés gondolata pedig egyre inkább tovaszállt, mert beleszerettem így natúr állapotban. Szóval úgy maradt, ahogy volt! Viszont a "kiállítás" mindig más rajta, sosem volt még ugyanolyan. Imádom telepakolni a kis vackaimmal. Tudom, hogy másoknak ez a sok cucc felesleges kacat, porfogó, de én imádom kedvemre rendezgetni, pakolgatni őket. Minden apróságra emlékszem, hogy hol bogarásztam, honnan vásároztam vagy bolháztam össze, kitől kaptam. Ezektől az apró kincsektől érzem igazán otthonosnak az otthont! ♥

Már az új helyén:

Apró részletek:

♥♥♥

Hétvégi lomizás

Tegnap elszaladtunk egy rövid kis lomizós-kirándulásra Tiszalökre. Útban odafelé pedig még Szorgalmatoson is megálltunk egy másik használt-cikkesnél. Eddig itt még nem jártunk, de már a múltkorában felfigyeltünk az üzletre. Rengetegen állnak meg az út mentén, az üzlet előtt pedig kerékpárok, fűnyírók sorakoznak. Gondoltuk érdemes volna ide is benézni, hátha akad itt olyan apróság is ami érdekelhet minket.

Persze, hogy akadt! Üres kézzel nem távoztunk sehonnan sem azt biztos! :) 

Kincsek kicsit közelebbről:

 Függönyösszefogó csipeszek...legalábbis szerintem :)

Tudom, tudom "hol van még erre szükség???"
... 

Valahogy szezonon kívül annyi ilyesmibe botlok, hogy a szebbeket muszáj hazahozni! ♥

Rengeteg különböző méretű és formájú agyagkaspóra bukkantam.
 Nagyon örülök nekik és már alig várom, hogy felhasználhassam őket!

No és a legtutibb zsákmány, ez a (működő) konyhai mérleg.
Imádom!

Tavaszköszöntő lomizás

Ahogy kezd egyre jobb lenni az idő, úgy nő meg az igényünk a szabadban eltölthető programok iránt. Hétvégén a nap gyönyörűen sütött és kár lett volna a négy fal között maradni, így hirtelen felindulásból egy lomizással egybekötött kirándulásra indultunk.  Hosszú hetek óta nem voltunk már turkálni/lomizni és most jött el az ideje annak, hogy újra belevessük magunkat az egyik kedvenc elfoglaltságunkba. Szuper utunk volt, az idő tényleg nekünk kedvezett és csuda klassz kincsekre leltünk. Mutatom is, hogy mikre bukkantunk, és bár a képeken nem szerepel, de két különböző bádogbödön (virágkaspónak szánom), egy méretesebb fonott kosár és egy fából készült evőeszköztartó is hazajött velünk, de még gatyába kell ráznom őket, mielőtt megmutatom. :)

Ma pedig dupláztunk, mert Egerben a hétvégén nyílt meg a Kisasszony piac, ahol minden hónap 2. vasárnapján bolhapiacot/régiségvásárt is rendeznek majd. Ez volt az első alkalom, s bár (szerintem) nem volt túl sok (bolhapiacos) árus, de remélhetőleg hamarosan megsokszorozódik a létszám, mert a sok-sok érdeklődőt elnézve igény volna rá. Mindezek ellenére, csuda dolgokra bukkantunk, úgyhogy boldogság van! :) Innen a fehér kávéscsészék és az angol kékségek jöttek velünk haza.

Turirovat

A hét elején Tiszaörsön jártunk anyuval és turkáltunk egy nagyot. Hazajött velem rengeteg szépen hímzett, fehér, régi damaszt párnahuzat. Rábukkantam egy szarvasos pulóverre, amit nem akartam otthagyni. Igaz kicsit nagy... de majd belenövök! :) 

Jött velem még egy kötött, meleg párnahuzat és egy élénk piros puha kendő is.

Miután a ruha/textil részlegen kiturkáltuk magunkat, lomiztunk is egy kicsit a használt-cikkes részlegen. Nagy örömömre rábukkantam a múltkor megmutatott szánkózó gyerekek a téli éjszakában kék tányér párjára.

...és egy szép fehér, rózsás kancsó is úgy döntött, hogy nálam lel otthonra.

Kincsvadászat után

Az elmúlt időszakban is volt ám bolhapiacozás, alkudozás, régiségvásár és használt cikkes boltocskákban turkálás. Nem egyszerre... csak eddig nem volt időm mindent lefotózni, és külön külön írni róluk, úgyhogy megvártam, míg összegyűlik egy kisebb bejegyzésre való tárgyacska. Íme! 

Bálint vadászta le a HP-könyveket a régiségvásárban, ez a kettő hiányzott a sorozatból, és már 1 éve kerestük őket... természetesen használtak, de szép állapotúak és könyv illatuk van! :) 

Francia cérnák fa spulnin 

Aprócska fém tányérkák (poháralátét méretűek) és néhány villa...

 

Olvasó a mamámnak. 

Nagyikám már korábban megkért, hogy keressek neki apróbb szeműt, most végre találtam és ma kézhez is kapta! :) 

Régi vágyam volt a következő kis gyönyörűség! 

Citromprés, vagy citrom facsaró. Fogalmam sincs mi a tisztességes neve. Negyed citromot kell beletenni és összenyomni. Életemben először egy teaházban találkoztam ilyen ketyerével még évekkel ezelőtt. Mindig is akartam egy ilyet, de nem találtam, vagy nem kerestem elég kitartóan. Inox és gondolnátok, hogy 20 Ft-volt? :) IMÁDOM!

Angol porcelán teáscsészealjak. Sajnos a csészéjük nem volt meg, de így is jöttek velem haza. Gondoltam jó lesz citromnak, pár szem keksznek, sütinek, bárminek! :)

Persze van ami hiánytalanul megvolt. 

Az egyetlen darab, ami olyan kis kecses, bájos darab! :)

Néhány fából készült apróság, amik terveim szerint idővel átalakulnak majd. 

Egy kis csiszolás, egy kis festés és a képkeretekből  "kioperálom" a termésekből készült képeket. 

Mondtam már, hogy szeretem a használt holmikat és hogy mennyire szeretek vadászni rájuk???

Nagyon szeretek keresgélni, árválkodó apróságokat megmenteni.. Nem akarok nagyon elfogult lenni, de ezek láttán talán ti is megértitek ezt a szenvedélyemet! :)

Jelenetek a konyhámból

A történet ott kezdődik, hogy Redcountry háza tája háziasszonya elindított egy szuper kezdeményezést!

Mi háziasszonyok rengeteg időt töltünk el a konyhában, és úgy is szeretjük a környezetünket csinosítgatni, szeretünk rendezkedni ezért mutassuk meg másoknak is a gyönyörűségekkel kidekorált ablakpárkányunkat. Érkeztek is a szebbnél-szebb fotók, de jöttek a kérdések is, hogy ugyan mi van azokkal akiknek nincs konyhaablakuk, vagy az éppen tetőtéri... vaaagy, annyira icurka-picurka az ablakpárkány, hogy tisztességesen nem lehet dekorálni?! (Az utóbbi csoportba tartozom én is... de ez már nagy fejlődés az előző konyhámhoz képest ahol ablakom sem volt!) Persze ez a remek kezdeményezés tovább fejlődött és már nem csupán konyhai ablakpárkány mustra, hanem egy szuper konyhai kukucskává nőtte ki magát!

Küldjetek Kingának képet ti is, inspiráljuk egymást! :)

Szóval vettem én is a bátorságot és lefotóztam, hogy mi a helyzet az én konyhámban! :) Az ablakpárkányom mérete adott, sajnos elég keskeny. Az ablak előtt elterülő konyhapult pedig szintén annyira icike-picike, keskeny darab, hogy oda eleve nem pakolok semmit mert kell a munkafelület és azt sütés-főzés közben használom. 

A parányi ablakpárkányomra is került persze pár apróság, de nem túl sok, mivel még nagyban tart nálam a főzés közbeni ablaknyitogatós időszak. 

A csekély méretű ablakpárkányért pedig a hátsókertre néző panoráma kárpótol...

No de kanyarodjunk vissza a konyhába! Először is itt vannak a hűtőn a Transzfertechnikával készült hűtőmágnesek... 

Az üres konyhafalra felkerült az a keskeny polcocska, amit már korábban a blog Facebook oldalán megmutattam nektek. Használtan vásároltam és saját kezűleg festettem le fehérre. Ez lett az én mini, folyamatosan változó kiállító felületem. Bevallom elég sűrűn rendezgetem, de Imádom!♥

Gyertek közelebb, megmutatom mi került a polcra!

Saját kezűleg készített hímzés, ikea-s Nyttja képkeretben...

Kanna az egri régiségvásárból...

Üveg kiöntőcske (régiségvásárból)

Aprócska lomizott sütőforma 

Képkeretben dekorpapír amire ragasztópisztollyal ragasztottam fel a mini fűszereslapátokat...

 Tudjátok, hogy imádom a szószos tálakat! 

Varrtam ám szíveket is az új pöttyös anyagomból...

Tehénkés krétatábla a Jysk-ből...

 ...20 forintért lomizott, retro lyukas-szedőkanál :)

Az egész egyben

Ha átrendeztem, talán újra megmutatom! :)