2016. szeptember 26., hétfő

Barátnők

Az ősz beköszöntével egyre többet ücsörgök a varrógép előtt,
esténként pedig szívesen öltögetek babavégtagokat és babahajat. 
Ezt a két babát a hétvégén fejeztem be. 







2016. szeptember 20., kedd

Pinokkió

Nekifogtam Tilda-féle Pinokkiót varrni. 
Ugyan kicsikét időigényes volt, de minden fáradtságot megért!


Az utolsó simításoknál bakiztam egy kicsikét, amikor a frizuráját festettem. Persze nem is én lennék ha nem csúszna be valami gikszer. Mindenesetre jót röhögtem magamon... (ment is itthon a poénkodás, hogy a kis jövevény jobban hasonlít Howard Wolowitzra mint Pinokkióra.) 

A problémát végül azzal orvosoltam, hogy egy nagyobb méretű sapkát készítettem, aminek a hegyébe tömőanyagot tettem, hogy jobb legyen a tartása. Az egészet apró öltésekkel a kobakra rögzítettem. Szerintem így már senkinek sem tűnik fel, hogy mi lehetett a probléma! ;) 


 A nadrágot derékrésznél szintén a babához öltögettem, plusz díszítésnek pedig néhány gomb is felkerült a ruhára. 


A leírásban szereplő gallér helyett inkább csokornyakkendőt készítettem.


Az apró részletek:




Elégedett vagyok az eredménnyel! 
Nagyon szerettem készíteni mert szívemnek kedves gyerekkori emlékeket idézett fel bennem. :)




2016. szeptember 18., vasárnap

Babi a baba


Néhány évvel ezelőtt vásároltam meg az első varrógépemet és elhatároztam, hogy autodidakta módon megtanulok varrni. A kezdeti próbálkozásaim során Tilda babákkal is próbálkoztam, de nem voltam elégedett az elkészült lánykákkal. A végtagok és a frizurák felöltögetése nehézséget okozott, mert nem ment minden simán. A tű valahogy nem esett a kezemre és türelmetlen voltam magammal. A próbálkozásaim persze kudarcba fulladtak és a babavarrás parkolópályára került, egészen mostanáig. 

Szóval helló világ! 
Ő itt Babi, az első vállalható Tilda babám!





2016. szeptember 10., szombat

Rózsamánia


Néha ott találunk csoda dolgokat, ahol nem is gondolnánk!

Beszaladtam egy tűkészletért a helyi neve nincs százforintos jellegű üzletbe, de mivel nagy volt a sor a pénztárnál gondoltam várakozás helyett inkább körülnézek. Hogy milyen jól tettem! Nézzétek milyen édes (mini) fémdobozokra bukkantam! ♥ 
Érdemes nyitott szemmel járni!


Egyébként egyre több a rózsás holmim. Anya gyakran, megjegyzi és felteszi nekem azt a kérdést, hogy "hogy lettél kislányom ilyen rózsa mániás, hisz régebben ki lehetett vele űzni a világból?!" Milyen érdekes, hogy pár év alatt mennyit változik az ember ízlése és a korábban modern, letisztult, minimál stílust kedvelő lány egészen más dolgok iránt érdeklődik...


2016. szeptember 8., csütörtök

A varrós fiók új élete

 A varrós asztalom fiókjában korábban sosem tudtam rendet tartani. A csipkék, cérnák és a különböző varráshoz szükséges apró holmik régebben egy nagyobb bonbonos fémdobozban kallódtak. Ezt a káoszt mindenféleképpen szerettem volna felszámolni, mert átláthatatlan volt az egész,  a holmik sosem kerültek oda vissza, ahonnan eredetileg elővettem őket, nem mellesleg a bonbonos dobozok sok helyet foglaltak el.


Nyár elején beszereztem két darab ikeás (antonius) műanyag tárolót és ebbe szortíroztam szét az apróságokat.





...és hogy eddig miért nem írtam róla? Kíváncsi voltam, hogy hosszú távon mennyire fog működni az új rendszer, de most már bátran kijelenthetem, jól vizsgázott! Az egész sokkal átláthatóbb lett, mindennek meg van a helye és így a rend is fenntarthatóbb! :)

Természetesen a műanyag rendszerező előtt használt fém bonbonos doboz sem veszett kárba, nem marad üresen! Most a csipeszekre tekert osztott hímzőcérnáimat tartogatom benne.