A nagy terasz előtti rézsűről sajnos nem csináltam fotót tavaly nyáron a költözésünk után. Ezen a területen eper volt, ami vagy az öntözőrendszer meghibásodása miatt, vagy ki tudja milyen okból kidöglött. Már a tavalyi nyár folyamán elkezdtem ötletelni, hogy mivel lehetne látványosabbá, mutatósabbá tenni ezt a területet. Egyben biztos voltam, hogy a rézsű bal oldalán meghagyjuk a fűszernővények egy részét, a terasz előtti területet pedig haszonnövény helyett virággal ültetjük be. Az ősz beköszöntével nekifogtam rendbe szedni ezt a területet. Kiszedtem az elhalt epreket, kipucoltam, kigazoltam a terepet, egy kis talajfertőtlenítés és ásás után kattintottam ezt a két képet róla.
Legyen ez a kiindulópontunk.
Ezeken a fotókon is jól látható, hogy a fa szegély nem volt valami jó állapotban. Erre próbáltunk valami jó kis megoldást találni. Az összkép engem mindig nagyon érdekel, ezért szebb és igényesebb szegélyek között is nézelődtünk, de sajnos a pénztárcánkhoz is kellett igazodni. Próbáltunk költségkímélőbb megoldást találni. Akárhogy is számolgattunk, végül arra jutottunk, hogy már az is épp elég pénzbe fog kerülni, hogy az elkorhadt és bemohásodott faszegélyeket újabbra cseréljük tavasszal.
Persze nem bírtam magammal, még tavaly október elején az Oázis kertészetben megvásároltam a rézsűbe szánt növényeket és el is ültettem őket. Lehettem volna türelmesebb, de nem akartam tavaszig várni.
Apró virágú talajtakaró rózsákat választottam (fairy rose) két színben és mellé még 6 tő levendulát is vásároltam.
Ezután 6 hónapig pihenőpályán volt a rézsűprojekt.
Márciusban ahogy egyre többet sütött a nap kezdtünk újra foglalkozni a rézsűvel. Beszereztük a szükséges fa szegélyek egy részét és egy napsütéses áprilisi hétvégén nekifogtam lekezelni őket. Bár ezek a fa szegélyek elvileg impregnáltak, de biztos ami biztos alapon még 2 rétegben lefestettem őket időjárásálló kerítésfestékkel kívül és belül is.
A rákövetkező hétvégén Bálinttal nekiestünk a régi szegélyek eltávolításának. Az egész rémes állapotban volt, a nagy része elkorhadt és csak komoly erőfeszítések árán tudtuk darabokban kiásni a helyéről.
A rákövetkező hétvégén Bálinttal nekiestünk a régi szegélyek eltávolításának. Az egész rémes állapotban volt, a nagy része elkorhadt és csak komoly erőfeszítések árán tudtuk darabokban kiásni a helyéről.
A szegélyek kibontása után a rézsű elejére Bálint beásta és lekalapálta az új ágyásszegélyeket. Közben nekem meg az az isteni ötletem támadt, hogy geotextilezzünk, mert akkor legalább ezt a területet nem kell majd gyomlálni. Khm...khm... Nesze neked Zita, mindig az ötletelés, újratervezés! Szeptemberben kellett volna gondolkodni amikor olyan türelmetlen voltál, hogy már elültetted a növényeket! Panaszra nem lehet okom, megoldottuk a textil-lefektetést is szépen. A rózsákat és a levendulatöveket leborítottuk üres viráglapsókkal, hogy ne sérüljenek, majd lentről felfelé leterítettük és a széleinél beástuk a geotextilt. A kaspóknál X-alakban kivágtuk az anyagot, előhúztuk a növényeket, megigazgattuk a geotextilt és lefektettük az öntözőrendszer csöveit.
Közben jött egy kis rossz idő ezért közvetlenül a terasz falához csak 2 héttel később került fel a szegély.
Végül kiszórtam a területre minimum 5 zsáknyi (kb 600 liter) fenyőkérget és így végre májusra el is készült a rézsű!
♥♥♥
Mostanra pedig a növények is megszokták a helyüket,
szépen benőtték magukat és virágba borultak.
A jelenlegi állapot
Bár tudom, hogy nem a legszebb a kivitelezés, lehetett volna sokkal szebb és tartósabb életű anyagokkal dolgozni, de úgy gondolom próbáltuk megtalálni az aranyközéputat, hogy ne menjen rá a gatyánk, de mégis vállalhatóan nézzen ki. Szerintem már most nagyon szépen mutatnak benne a választott növények.
Szeretjük! A hintaágyban ücsörögve pedig olyan jó ránézni a teraszra!
Arra pedig már most nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog mutatni jövőre! :)
Arra pedig már most nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog mutatni jövőre! :)
